Fontos tudnivalók

Több szempontot is figyelembe kell venni, ami nélkül itthon a forgalomba helyezés nem sikerül vagy nagy mértékben bonyolulttá és időigényessé teszi az egész eljárást.

Regadó ügyintézése a vámhivatalban

Mindenki aki a vámhivatallal jogi kapcsolatba kerül – mert a regisztrációs adó ügyintézése vámjogi kapcsolatot jelent a vámhivatallal, magánszemélyek és gazdálkodók egyaránt – az esetleges NAV tartozás vizsgálata alá vonják. Nemcsak a vámtartozást, hanem a normál adótartozást, valamint a KATA-t is. Ez egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelem adó, késedelmi kamat stb. lehet. Ha tartozás mutatkozik az ügyfél NAV számláján, akkor felfüggeszti a regisztrációs adó eljárást és behajtja a pénzt. Durva esetekben még a gépjárművet is lefoglalhatja.

A vásárlásnál mire kell figyelni?

A vásárlásnál sajnos teljes biztonsággal nem lehet megállapítani, hogy a gépjárművel baj van-e. Azonban tegyük meg a lehető legtöbbet azért, hogy ne legyen. Erre csak az lehet a biztosíték, ha kivonatjuk külföldön a kinti okmányirodával a gépjárművet a forgalomból és ők ezalatt nem találnak semmi gyanúsat.

Kétféle módon lehet az autót megvásárolni:
1.) az autót külföldön kivonatjuk a forgalomból és egy ideiglenes forgalmival, rendszámmal és biztosítással hazahozzuk.
2.) Az eredeti rendszámmal hozzuk haza.

Az első változat a szerencsésebb, mert itthon az okmányirodában bevonják a forgalmit és a rendszámot, amit majd az okmányiroda küld vissza a külföldi okmányirodának. Az ideiglenes forgalmi esetében nem gond, ha nem ér vissza a külföldi okmányirodába a forgalmi, azonban az eredeti forgalminál nagy gond, hiszen akkor nem fogják kivonni esetleg a külföldi forgalomból a gépjárművet. Így előbb-utóbb problémát fog jelezni a rendszer, ami sok kényelmetlenséggel járhat.

Származás és eredetiség vizsgálat

Az EU-ból hozott gépjárműre nem kell egyiket sem, az EU-n kívülről hozott gépjárműre viszont mindkettőt el kell végezni.

A számla és a kétnyelvű adás-vételi szerződés

Amennyiben a gépjárművet kereskedőtől veszi, mindenképp kérjen róla számlát, főleg ha magyar gazdálkodó (kft, bt, egyéni vállalkozó) teszi ezt. A számlát minden esetben kéri a vámhivatal, a kétnyelvű adás-vételit – melynek egyik nyelve a magyar – pedig az okmányiroda.
A kétnyelvű adás-vételi szerződést célszerű akkor is aláíratni az eladóval, ha cég adja el, mert ha ez nincs, akkor az okmányiroda itthon kéri a magyar nyelvű fordítását, ami idő és pénz.
Amennyiben magánszemély az eladó, akkor elég a kétnyelvű adás-vételi szerződés.

ÁFA-s számlát állít-e ki a külföldi cég vagy sem?

Semmi esetre sem! Mikor megvásároljuk a gépjárművet, teljesen egyértelművé kell tenni, hogy kivisszük az országból, azaz Magyarországon szeretnénk forgalomba helyezni. Ehhez a legcélszerűbb, ha a vásárlás országában kivonatjuk a forgalomból a járművet és egy ideiglenes rendszámmal és biztosítással hozzuk haza. Ezzel egyértelművé tesszük a kereskedőnek azt, hogy külföldre visszük a gépjárművet és ezért ne ÁFA-s számlát állítson ki. Ugyanis ÁFA-s számlát mindenhol csak belföldre kell kiállítani és ebből a szempontból az EU-n belüli országok közti kereskedelem külföldnek, azaz exportnak számít. Export számlát nem állítunk ki ÁFA tartalommal.
Ha a külföldi kereskedő ÁFA-san akar számlázni ezután is, akkor vagy nem ismeri a szabályokat vagy az ÁFA összegével többet szeretne nyerni az üzleten vagy, mint Németországban és Ausztriában is, félnek a keleti vásárlótól, hogy nem fizeti meg az ÁFA-t vagy nem helyezi forgalomba itthon a gépjárművet. Így őket nem érheti vád, mert megfizettették a vásárlóval az ÁFA-t, be is vallották és el is számolták. Ha ilyen módon történik a vásárlás, tudtunkkal az később, a magyarországi forgalomba helyezés után, visszaigényelhető külföldön.

Mikor kell itthon ÁFA-t fizetni a vásárolt gépjármű után?

Itt ismét felhívjuk figyelmüket a regisztrációs adó törvényre, mely kimondja, hogy a 6 hónapnál fiatalabb vagy 6000 km-t el nem érő gépjármű újnak számít és ezután meg kell fizetni az ÁFA-t a regisztrációs adó mellett magánszemélyek esetében!
Cégek esetében a nettó gépjármű értékét be kell vallani, az ezután fizetendő 27%-os ÁFA-t ki kell számolni és szintén be kell könyvelni a normál időszakos könyvelésbe.

A futás teljesítményt, azaz a kilóméter óra állást a vámhivatal a Közlekedési Hatóság adata alapján határozza meg, ezt a műszaki adatlapon tüntetik fel. A 6 hónap pedig az első forgalomba helyezés dátumától az adás – vételi szerződés vagy számla dátumáig számít. Ezt úgy kell értelmezni, hogy elég csak az egyik feltételnek teljesülnie – nem szükséges együtt mindkettőnek – akkor ÁFA köteles a gépjármű.

Amennyiben a gépjárművet hazai cégtől vásárolja magánszemély, úgy a hazai cég ÁFA-s számlát állít ki és ebben az esetben nem kell az ÁFA-t megfizetni akkor sem, ha a fenti paraméterek alapján újnak minősül a gépjármű.